Gyakorló - szorgalmi ÖTÖSÉRT!

Itt található a gyakorló feladatsor, amelyről az utolsó órán beszéltem:
http://tortura.byethost5.com/files/Roma_5/index.html
A feladat tehát az, hogy tessék megoldani 100%-osan, majd csinálj erről egy képernyőmentést úgy, hogy látszódjon az "asztalod" (képernyőd) is. Remélem menni fog.
Az első, aki beküldi nagy ötöst kap, a következő kettő 2/3-ad ötöst - tehát két röpire max pontszámot, a többiek pedig, akik később küldik be, azok 1/3 ötösben részesülnek.
Ne felejtsétek, van házi is!
A feladatba 20 kérdés szerepel, véletlenszerűen 60-ból, mindig más és más. A tesztre 15 perced van, tehát azért nincs minden kérdésre rengeteg időt, hogy utána nézz, valamit tájékozódjatok is.
Ahogy a dolgozat, a gyakorló sor is Róma történetével foglalkozik, tankönyvileg ez a 13., 14. és 15. lecke. A  dolgozat sűlypontja a tételes rész lesz, azaz a köztársaság válsága és Julius Caesar.

Octavianus - Augustus principátusa

Politikai helyzet Caesar halála után

A szenátus döntésképtelen, az összeesküvőknek nincs programja,
Caesar politikai örökösei létrehozzák ellenük a 2. triumvitárust, tagjai:

Antonius, Caesar hadvezére, 

Lepidus, a lovasság parancsnoka, 

Octavianus, Caesar unokaöccse, fogadott fia.

I.e. 42-ben Philippinél győznek, majd felosztják a hatalmat:
Antonius kapja a keleti területeket, övé lesz Egyiptom és Cleopátra.
Octavianusé lesz a nyugati rész, Róma
Lepidus kapja Afrikát, de ő visszavonul.
Polgárháború kezdődik, a döntő csata i.e. 31. Actium, Octavianus győz.

A hatalom kiépítése

Octavianus látványosan lemond hatalmáról a szenátus előtt, de ők nem fogadják el. Felruházzák az Augustus (istentől gyarapított férfi) névvel, és a védnöksége alá helyezik a köztársaságot.
Augustus azt hangsúlyozta, hogy helyreállította a köztársaságot, de valójában egyeduralmat épített ki. A köztársasági intézményeket működtette, de minden fontos tisztséget a kezében tartotta. Néptribunus, imperator (saját hadsereg), többszörös proconsul, Egyiptom a magán tartománya, Pontifex Maximus, olykor consul, censor. A diktátorságot viszont elutasítja.
Új címet is kap, ő lesz a princeps, az első polgár. A szenátusban elsőként szólal fel és szavaz. 

Kiépíti a testőrséget is.
A köztársasági erkölcsöket és szokásokat védi és felújítja: munka, család, becsület, hűség Rómához. Bőkezű mecénás.
Külpolitika: Meghódítja Pannóniát, igyekezett békét teremteni a határokon kívül és belül (Pax Romana), a természetes határokig hódít: Duna, Rajna..

A hódító Róma

Az etruszk királyik elűzése után (i.e. 510), és a köztársaság megalakulása utáni idők folyamatos harcokban teltek el. Róma világbirodalommá válása hosszú évszázadok alatt valósult meg, több szakaszban.

A főbb szakaszok:

1.      Itália meghódítása i.e. 509 – i.e. 222

2.      Pun háborúk időszaka i.e. 264 – i.e. 146

3.      Földközi-tenger medencéjének elfoglalása (itt nem szoktunk dátumot adni, de nagyjából i.e. 168-tól (Makedónia elfoglalása) i.e. 30-ig tart (Egyiptom meghódítása)

Maguk a szakaszok is tovább oszthatók különböző részekre.

Itália meghódítása i.e. 509 – i.e. 222

-          Latium meghódítása

-          Etruszk háború i.e. 509 – 396-ig, Veii (az etruszk központ) elfoglalásáig tartott.

-          Gall háború i.e. 387 – 344 Kezdet: gall győzelem, de 344-re visszaszorítják őket a Pó-vidékre.

-          Szamnisz háború i.e. 343 – 290 Közép-Itália megszerzése, Capua ahová megépült az első nagy kövezett országút, a Via Appia

-          különböző szerződések az elfoglalt városokkal – oszd meg és uralkodj! elve Divide et impera!

-          Tarentumi háború, avagy Dél-Itália megszerzése a görög városállamoktól i.e. 280 –272 (Pürrhosz)

-          2. gall háború i.e. 225 – 222 Itália teljes birtoklása, a Pó-vidék is Rómáé

Pun háborúk időszaka i.e. 264 – i.e. 146

1.      pun háború i.e. 264 – 241

Karthago központú, föníciai alapítású kereskedelemre épülő állam, erős zsoldossereggel. Itália megszerzésével Róma a punok vetélytársává vált, végül Szürakuszai birtoklása lett a háború kiváltó oka. Tengeren a punok jobbak, a csapóhíd-holló alkalmazásáig. Végeredmény: Szicília, Szardínia, Korzika megszerzése

Szicília provincia lett: Itálián kívüli, Rómának alávetett tartomány, amely adót fizet, vezetőit Róma nevezi ki.

2.       pun háború i.e. 218 – 201 Tét a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklása. Hannibal a pun hadvezér, Cornélius Scipio a római.

Fontos csaták: i.e. 216: Cannae, Hannibál győz – elefántokkal kelt át az Alpokon, A gond az, hogy kevesen pártoltak el Rómától.  i.e. 202 Zama, Scipio nyer Afrikában. Ez a döntő csata, Karthago elveszíti összes gyarmatát. Hajóhadát leszerelik, csak Róma engedélyével viselhet háborút.

3.      pun háború i.e. 149 –146, Karthago teljes elpusztítása, Afrika provincia megszervezése.

Földközi-tenger medencéjének elfoglalása

(A Fölközi-tenger keleti medencéjének meghódítására az i.e. II. század folyamán került sor. Róma eleinte csak az egyensúly fenntartására törekedett, de a század második felében keletet közvetlenül uralma alá hajtotta.)

-          Püdna, i.e. 168 Makedónia legyőzése

-          I.e. 146: görög hadsereg legyőzése, Peloponnészosz elfoglalása Spárta és Athén különleges helyzetet élvezett

-          I.e. 133 Pergamon elfoglalása, Ázsia provincia

-          I.e. 70-es, 60-as évek: Palesztina, Szíria elfoglalása keleten, Hispánia teljes elfoglalása nyugaton. (Pompeius az i.e. I. században fölszámolta a keleti kalózkodást, majd a keleti tartományokat, amelyek eddig még függetlenek voltak, Róma fennhatósága alá hajtotta.)

-          Nyugaton a birodalom teljessé tétele Julius Caesar nevéhez fűződik, aki kemény harcokban meghódította Galliát, sőt Britanniában is megkezdte a római térhódítást. i.e. 58 -50

-          Az utolsó hellenisztikus államot, Egyiptomot Octavianus hódoltatta, ez lett később a császári hatalom egyik gazdasági bázisa és a római pénzjövedelmek fontos forrása. i.e. 31 -30

A köztársasági Róma államszervezete

Választott tisztségviselők – magistratusok - irányítják Rómát

A királyság visszatérését, az egyeduralom kialakulását, a hivatali visszaélést a következő módon próbálták megakadályozni:

o        minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése),

o        a hivatali időt korlátozták – általában 1 év (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést, a hivatal anyagi terhekkel jár – kisebb a korrupció veszélye, de így csak vagyonosok vállalhatták

Főbb tisztségek:

CONSUL – 2fő, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; nevükkel jelölik az éveket,
12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

PRAETOR – a consulok helyettesei, bírói, igazságszolgáltatási feladatai vannak

QUESTOR – pénzügyekkel foglalkozik (kincstár)

AEDILIS – közbiztonság, rendfenntartás, piac, fürdők, ünnepségek szervezése, ellenőrzése

DICTATOR: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

PROCONSUL – Kr.e. 3. századtól, a meghódított tartományok, a PROVINCIÁK vezetői

PONTIFEX MAXIMUS – papi tisztség, erkölcsi hatalom van a kezében

cenzorok  - a vagyonbesorolást végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.

LICTOR: hivatali szolga, foglár, tisztséget jelző vesszőnyaláb hordozója

néptribunusok: Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre, plebejusok érdekeit képviselte.

Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.

Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

INTÉZMÉNYEK

SZENATUS:

a consulokkal együtt irányítják Rómát, a köztársaság legnagyobb hatalommal bíró intézménye

törvényeket kezdeményez; jóváhagyja a népgyűlési határozatokat Kr. e. 287-ig;

irányítja a külügyeket és pénzügyeket; ellenőrzi a hivatalnokokat

100, 300 majd 600 tagú

NÉPGYŰLÉSEK – több is van, patrícius, plebejus, vagyoni, területi, de kevésbé jelentősek

A plebejusok küzdelme a politikai egyenjogúságért

I.e. 6. és 3. század között vívják küzdelmüket. Róma ez idő alatt végig háborúzott. Ez megkövetelte az együttműködést a plebejusokkal és növelte azok szerepét, mivel gyalogosgént harcoltak. Bár a plebejusok kaptak kisebb parcellákat a meghódított területeken, a zsákmányból és a közföldekből (AGER PUBLICUS) alig részesedtek. Küzdelmük célja a római polgárjog megszerzése volt, azaz részt vehessenek a politikai életben, egyenlő törvényi elbánást kapjanak, közföldhöz juthassanak.

A küzdelem állomásai:

I.e. 494. Kivonulás a Szent-hegyre – néptribunusi tisztség létrehozása; saját, plebejus népgyűlés.

A köznép érdekeinek védelmére a plebejusok által választott tisztségviselők a néptribunusok.

Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre.

Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.

Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

I.e. 451-450. XII táblás törvények

Törvények írásba foglalása,

Jórészt nincs megkülönböztetés plebejus és patrícius között,

Szigorú törvények, él még a szemet szemért elv is,

A büntetéseknél a vagyoni állapot számít

I.e. 5. század közepe,

Vagyonuk alapján 5 csoportba sorolták be Róma lakóit.

Ez lett a katonai besorolás alapja is.

Új népgyűlés jött így létre, ahol az első osztály /lovasság, nehézgyalogság/ több képviselettel rendelkezett, mint a másik négy együttvéve.

A vagyonbesorolást a cenzorok végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.

I.e. 367 Licinius-Sextius-féle földtörvény

500 jugerumban (230 hold) maximalizálta a közföldből bérelhető föld nagyságát, hogy többen kaphassanak, de nem nagyon tartották be.

További eredmények:

I.e. 366.: az egyik consul plebejus

I.e. 326.: eltörlik az adósrabszolgaságot /már van sok ’valódi’, a hódításokból/

I.e. 300.: minden hivatal, így a papi is megnyílik a plebejusok előtt

I.e. 287. Eltörlik a plebejus népgyűlések határozatainak szenátusi jóváhagyását.

A plebejus népgyűléseken megjelennek a patríciusok is, átalakul területivé, ez lesz a legfontosabb NGY.

A jogi és politikai egyenlőség kialakulásával megindult a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása, az így létrejött vezetőréteget NOBILITAS-nak /nemesség/ nevezzük.

Róma arisztokratikus marad, a származás, vagyon sokat számít a politikai életben.

A város alapításától a köztársaság fénykoráig

Róma

Földrajzi környezet

·                     központi fekvésű félsziget, alkalmassá teheti a vezető politika szerep betöltésére a Földközi-tenger térségében

·                     közepén az Appenninek hegylánca,

·                      kevés jó kikötő, főként a nyugati parton

·                     éghajlata a göröghöz hasonlóan mediterrán, de több a megművelhető terület, ezért az állattenyésztés és a bányászat mellett a mezőgazdaság a fontosabb

RÓMA alapítása

Hagyomány: a Trójából menekülő Aeneas leszármazottja, a várost pedig a farkasok által felnevelt Romolus és Remus alapította Kr. e. 753-ban.

·                     valóság: latin népek telepedtek le a Kr. e. 2. évezred végén Latiumban, városuk, Róma a Tiberis folyó partján, hét dombra épült

Külső hatások

Két nép gyakorolt jelentős hatást:

Görögök

·                     Kr. e. VIII-VI. századi görög gyarmatosításkor városok jönnek létre Dél-Itáliában ( Tarentum) és Szicíliában (Szürakuszai)

·                     kultúra közvetítése,  gazdasági kapcsolatok

Etruszkok

·                     ismeretlen eredetű nép, nyelvüket nem fejtették meg

·                     Észak-Itáliában éltek (Etruria, mai Toscana), városállamokban

·                     építészet – boltív;  hatalmi jelvények, halotti viadalok-gladiátor játék

 RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBAN Kr. e. 753 - 510

·                     (monda szerint hét, utolsó három etruszk – tehát függés

·                     Kr. e. 510-ben az előkelők (patríciusok) elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó királyt és köztársaságot hoznak létre

RÓMA A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN (arisztokratikus köztársaság)

Róma korai társadalma

·                     patríciusok (kb. görög arisztokraták): nagy földbirtokosok,
a leggazdagabb nemzetségek fejeiből áll a senatus (kb. vének tanácsa)

·                     plebejusok (kb. görög démosz): bevándorlók, nincs polgárjoguk, termeléssel foglalkoznak, vannak köztük gazdagok és szegények is

·                     vannak még a kliensek – a patríciusok elszegényedett rokonai, és csekély számú rabszolga

Róma korai államszervezete

·                     választott tisztségviselők (magistratusok) irányítják Rómát

o        alapelvek: minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése), minden tisztség csak egy évre szól (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést

o        consul: 2, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; 12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

o        dictator: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

·                     senatus: 300 fő (patrícius családok fejei), legfőbb feladata a külpolitika

·                     népgyűlések: törvényhozás a senatus jóváhagyásával, jelentősége csekély

Mi lesz a dolgozatban? Spártától a görög kultúráig

Spárta - főleg Athénnal összehasonlításban
Görög-perzsa háborúk - csaták, helyszínek, hadvezérek
Poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor hadjáratai, csatái
Görög hitvilág, kultúra, építészeti emlékek, tudomány
Térképes feladat - a vaktérkép 23 helyszínével

Fogalmak: hellenizmus, filozófia, materializmus, idealizmus, dialektika
Nevek: Themisztoklész, Miltiadész, Leonidasz, Dareiosz, Xerxész, II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz)
A filozófusok, tudósok nevei: Szókratész, Platón, Arisztotelész, szofisták, sztoikusok, Hippokratész, Hérodotosz, Thuküdidész, Szophoklész, Pheidiasz
Istenek nevei
Évszámok: Kr. e. 776 - első feljegyzett olimpia, csaták évszámai - térképes segítséggel
Ókori világ 7 csodája
Kifejtő kérdés:

• Görög hitvilág, istenek jellemzői, 
• ókori olimpiák összehasonlítása a modern olimpiákkal, 
• színház szerepe akkor és most